Lecsó, az igazi Hungarikum

Ha feltennénk a kérdést külföldön élő honfitársainknak, hogy melyik az az étel, amit képtelenség az ottani alapanyagokból elkészíteni, azt hiszem a válasz egyértelmű lenne: a lecsó. Hogy miért? Mert a jó lecsóhoz magyar paradicsomra, paprikára és hagymára van szükség. Ezt pedig saját tapasztalatból is mondhatom, mert próbáltam a 80-as évek közepén Nyugat-Németországban a német barátaink kérésére lecsót főzni, de a szupermarketben csak színes, húsos paprika, halványpiros paradicsom és édeshagyma volt kapható... az eredmény pedig habár ízlett a barátainknak, nagyon távol állt a mi lecsónk közkedvelt ízéhez.

Minden évben alig várom már, hogy megfőzhessem az első lecsót, íme én így készítem.
Hozzávalók
1,5 kg paprika, a legjobb a bogyiszlói hozzá
4 db nagyobb érett paradicsom
1 nagyobb vagy 2 kisebb makói bronzos hagyma
1 szál parasztkolbász
1 vastag szelet füstölt mangalica szalonna
2 egész tanyasi tojás
fűszerpaprika
friss fehérkenyér
Elkészítés
A paprikát kicsumázzuk, ha nem szeretjük erősen, kivágjuk az erejét is, és felkarikázzuk, a paradicsomot felnégyeljük, a hagymát felvágjuk. A szalonnát felkockázva egy kis olajon üvegesre pároljuk, és rádobva a hagymát is, együtt dinszteljük. Kis idő múlva mehet hozzá a felkarikázott kolbász is, majd megszórjuk fűszerpaprikával, és rádobjuk a paprikakarikákat. Lefedve addig pároljuk, amíg a paprika összesik egy kicsit, ekkor adjuk hozzá a paradicsomnegyedeket. Ekkorra már csodás ínycsiklandozó illat terjeng a tűzhely körül. Fedő nélkül főzzük, amíg elfő a leve és a paradicsomos szaft besűrűsödik. Két felvert tojást keverünk bele és már tálalhatjuk is egy-egy szép szelet friss fehérkenyérrel, mert a lecsó azzal az igazi.